Perszónák - a UX kutatás alapja és célja mindig az, hogy meghatározzuk, kik fogják használni a weboldalt

Perszónák – Kinek tervezünk, ha nem az ügyfélnek?

Méltatlanul alulértékelt fázisa a weboldaltervezésnek a perszónák kialakítása, pedig ezek a képzeletbeli emberek, a jövőbeni felhasználók határozzák meg a UX tervezés és a UI design alapjait. Fontos, hogy a webes és az ügyfél tisztában legyen vele, kinek készül a weboldal. Hiába az ügyfél a megrendelő, a honlap nem neki, hanem a vásárlóinak, olvasóinak, a szolgáltatása iránt érdeklődő embereknek készül. Ez kulcsmomentum a tervezésben. Ha ez nincs letisztázva az ügyféllel, minden a weboldalra fordított forint kidobott pénz az ablakon.

A UI-szakemberek azt mondják, a látogatók csak szkennelnek a weboldalakon, ezért erre mondják a UX-esek, hogy mindent úgy kell a kezük alá rakni, hogy a lehető legkevesebb kattintásból elérjék a céljukat. Na most, ezzel sem szabad túlzásba esni, hiszen ha minden ki van emelve, akkor semmi sincs – ugye.

Sosem az ügyfélnek tervezünk

Hogy a perszónák meghatározása eredményes legyen, az nagyon tudatos szemléletet követel az ügyféltől. Van, aki ilyenkor találkozik először a tipizált perszónákkal, pedig kivétel nélkül minden vállalkozásindítást segítő szakember és marketingguru az “álomügyfél” jellemzőinek lefektetésével kezdi a workshopját. Lényegében ezzel a gyakorlattal kezdődik a weboldaltervezés is, hiszen tudni kell, kik látogathatják, olvashatják a honlapot, kik érdeklődhetnek a szolgáltatás iránt.

A perszónák kialakítása tehát nem megkerülhető lépés, de hogy ki hogyan csinálja, arra nincs bevált gyakorlat. A meghatározásuk arra jó, hogy mindig szem előtt legyenek, hogy a helyükbe tudjuk képzelni magunkat, hiszen az ő igényeik és elvárásaik alapján tervezzük meg a digitális terméket.

A perszónák meghatározása a UX, vagyis a felhasználói élmény tervezésének alapjai.

Hogy néznek ki a perszónák?

Pl. ha egy kutyaiskola weboldalát szeretném felépíteni, biztosan lesz

  • egy nyugdíjas perszónám, aki vidéken lakik és szívesen sétáltatja a kutyáját az utcán, de az nem jön ki a többi ebbel
  • egy tini perszónám, aki az egyik haverjával agility versenyekre szeretné vinni a kutyáját hétvégente
  • és egy fiatal, munkája miatt elfoglalt perszónám, aki nagyvárosban, albérletben tartja a kutyáját, de az a sok egyedüllét miatt sok kárt tesz a bútorokban.

Könnyebb úgy tipizált célcsoportokat meghatározni, hogy arcot, nevet és történetet rendelünk a perszóna mellé. Egy dologra érdemes azért figyelni: a perszóna egy csoportot fedjen le, vagyis ne rendelkezzen nagyon specifikus tulajdonságokkal, személyiséggel.

Öreg ember nem vén ember

Sztereotípiák: gyakori hiba a perszónaalkotás során, hogy az időseket funkcionális analfabétaként kezelik, akik egy csipketerítővel letakart számítógépen Facebookoznak. Hiba lenne kizárólag rájuk helyezni a fókuszt ebben a munkafázisban. A legtöbb nyugdíjas ugyanis köszöni szépen, nagyon is elboldogul az interneten, és elsősorban telefont vagy tabletet használ! 

A perszónaalkotás során érdemes a környezetből, az ismerősökből ihletet meríteni, mert ha az ő szokásaik ismertek, könnyebb lesz meghatározni a weboldalra látogató embereket, a potenciális érdeklődőket is. 

Amire általában választ kell találni, az a perszóna:

  • életkora és lakhelye (csak ha szükséges)
  • a napi rutinja, szokásai
  • a kontextus, ahogyan a webet használja
  • a problémája, amire megoldást akar találni
  • az előzetes tudása a szolgáltatás típusával kapcsolatban
  • a motivációja, amiért igénybe venné a szolgáltatást.

A digitális terméktől függően szükség lehet még egyéb információkra is, pl:

  • a hobbija
  • a médiafogyasztási szokásai
  • kedvenc márkái
  • anyagi körülményei
  • vagy hogy mennyi időt tölt online.

Ha ezekre sikerül választ találni a brief felállítása után, már megvan a szűkített célcsoport, kezdődhet a drótvázak elkészítése.